Mi várható az oktatásban? (frissítve)

Ez egy gyors összefoglaló poszt arról, hogy mi látszik jelenleg körvonalazódni, a véleményemet pár mondatra korlátozom, aztán ha lesz időm az őszi szünetben, kifejtem bővebben is. Terjedelem és "rálátás" hiányában a felsőoktatásról most nem lesz szó, csak amennyiben a közoktatást érinti, és a közoktatáson belül is főleg a középiskoláról, mert eddig ott tanítottam. (Elég sokfelé: állami és alapítványi iskolában, nappali és esti tagozaton, szakmunkásképzőben, szakközépben, 4 és 6 osztályos gimnáziumban.)

Három éves szakképzés visszaállítása.

Korábban a szakmunkásképző három éves volt, aminek minden második hetét töltötték az iskolában, azaz összesen másfél évet. Aki érzett még magában ambíciót, az a szakmunkásbizonyítvány birtokában újabb két év alatt szerezhetett érettségit nappali tagozaton. Lényegében ehhez térünk vissza, ami együtt jár a tankötelezettség korhatárának leszállításával. (Ami nem azt jelenti, hogy annál idősebb diák nem járhat iskolába, nem ismételhet osztályt, csak azt, hogy nem kötelezhető erre.) A jelenlegi rendszerben 9., 10. osztályban csak közismereti képzés van, utána két (egyes szakmáknál három) év alatt történik a szakképzés, aminek a fele az iskolákban zajló elméleti képzés. Az "utána" úgy értendő, hogy 16 éves kortól, mert a szakmák töbségéhez nem kell befejezett 10. osztály, tehát ha megbukik, úgy is jó. A döntés tehát felezi az iskolában töltött időt (2+0,5*2 -> 0,5*3), ami első közelítésben a szakképzésben tanító tanárok felét feleslegessé teszi. Ez kb. (felmenő rendszerben, 3 év alatt) négyezer elbocsátott pedagógust jelent.

Értékelés: alapvetően jó ötletnek látom. Ha saját szemszögemből nézem, akkor lehet hogy elküldenek és Tesco-pénztáros lesz belőlem, úgyhogy nem látom jó ötletnek. Mivel a bújtatott munkanélküliségből valódit csinálunk, a mutatók romlanak, de az élethelyzetek nem. (Már ami a 17 évesen szakképzettség nélkül kikerülőket illeti - mert ha nem kerül ki, ugyebár akkor se keres az iskolában egy vasat sem, csak éppen nem számít munkanélkülinek, mert tanulói jogviszonyban nem csinál semmit.)

Update: Lázár János módosító javaslata szerint a szakmunkásbizonyítvány megszerzése után nappali tagozaton három év kellene az érettségi megszerzéséhez a tervezetben szereplő (és a korábbi gyakorlatban működő!) kettő helyett. Ez sajnos zsákutcává tenné a szakképzést, ellenzem.

Követelményeket is meghatározó, erősebb tantervi szabályozás, az iskolák rendszeres ellenőrzése

A NAT jelenleg csak "fejlesztési területeket" határoz meg, kerettanterv helyett pedig "kerettantervek" vannak, de azok is csak ajánlások, az iskola elég rugalmasan csinálhat, amit akar. Középiskolában ugyanakkor törvényi kötelezettség az érettségi követelményeire felkészítés. A lazán meghatározott követelmények ellenőrzése is laza - NINCS iskolán kívüli ellenőrzés. Középszintű érettségin, szakmai vizsgán is a saját tanárok vizsgáztatnak. Az elégséges 20%-os szintjét tovább amortizálja, hogy a teszteken "vak tyúk" algoritmussal is elérhető némi találat. Ha Romániához hasonlóan nálunk is komolyan vehető érettségi lenne, akkor sejtésem szerint közelítenénk Hargita megye eredményét. 

A tervek szerint szigorúbb, az elsajátítandó tananyagot is meghatározó központi tanterv vagy tantervek készülnek, amitől esetleg (?) el lehet majd térni, de azt engedélyeztetni kell. Alapból jár az iskoláknak 10% mozgástér, azaz olyan tananyag, amit az iskola határozhat meg. Az ellenőrzés nem olyan lesz, mint régen, azaz mondjuk a fizika szakos szakfelügyelő körbejárja a környék iskoláit, és beül fizikaórákra, hanem jön egy háromfős team, és egy hét alatt mindenféle órákra belátogatnak, valamint az adminisztrációt ellenőrzik. A vizsgarendszer "szigora" marad a régi, esetleg megszüntetik az előrehozott és talán az őszi érettségit is. (Ami megtakarítást hoz, persze az indok nem ez lesz.) 

Értékelés: szerintem a probléma nem az alternatív tanítással volt, hanem a sehogyan sem tanítással. A "melléktárgyakból" (pl. kémia, informatika) sajnos gyakori tapasztalat, hogy az általánosból érkező tanuló tudása nulla, miközben mondjuk négyes osztályzata volt. Ha az ellenőrzés nem szaktárgyi, akkor nem biztos, hogy kiderül, hogy egy tanár diákjai erős lemaradásban vannak más iskolák diákjaihoz képest, ami komoly problémákat okoz majd, ha középiskolában összekerülnek velük. (Vagy ha a diák érettségin találkozik egy típuspéldával először, stb.)

Felvételi minimumpontszám szakközépbe, gimnáziumba

Jelenleg bárki jelentkezhet bárhová, és mivel a tanárok az állásukat féltik, vélhetően fel is vesznek mindenkit, ha épp arra van szükség a létszám feltöltéséhez. (A jelenség a felsőoktatásban is megfigyelhető.) Mivel a diáklétszám fokozatosan apad, a legalacsonyabb presztízsű szakképzés osztályai kiürülnek: a trend folytatódása esetén mindenki szakközépbe vagy gimibe megy. Ennek több megoldása lehet:

  • - mindenki szerezzen érettségit (és ne firtassuk, hogy az mekkora tudást is takar), szakmunkásra nincs szükség
  • - zárjunk be néhány gimit, aztán egyeseknek csak szakmunkásképzőben lesz hely
  • - húzzunk két képességpont-határt, ami alatt nem lehet gimibe, ill. szakközépbe menni, majd az üresen maradó gimis, szakközepes osztályokat szüntessük meg

A második a gazdságilag racionálisabb, (nem eredményez életképtelenül alacsony osztálylétszámú iskolákat), a harmadik a "demokratikusabb" - amire nincs elég nívós jelentkező, az szűnik meg. A harmadik megoldás felé haladunk, kérdés, mi lesz az alacsony osztályszám miatt életképtelenné váló iskolákkal. Lehetnek bezárások, de, mivel minden intézmény fenntartója az állam, lehetnek két iskolában tanító tanárok is.

Értékelés: OK, egyelőre én sem csinálnám másképp.

Mindennapos testnevelés

Tornaóra egy pesti általános iskolában, 1910 körül

 A diákoknak általánosban és középiskolában is minden nap legyen testnevelésórája. A kormány azt mondja, hogy lesz, én azért írtam át óhajtó módba, mert az viszont nyilvánvaló, hogy a tesiórák duplázása nem megy a tornatermek duplázása nélkül, az meg csak úgy rendeleti úton nem terem.

Értékelés: nagyon sokba kerül a felesleges építkezés, úgyhogy én előbb kísérleti jelleggel egy-két helyen vezetném be (nem sportiskolában, a lehető legátlagosabb sulikban), aztán figyelném, hogy hogyan aránylanak a költségek és hasznok. Mert sejlenek itt problémák az izzadtságszagtól a "lógok a szeren" jelelgű tesiórák hatására a testmozgástól elforduló ifjúságig. Meg ugye a pénz, ami nem biztos, hogy itt lenne a legjobb helyen.

Túlóra helyett 32 óra kötelezően az iskolában

A tanárok munkaidejéből 32 óra eltöltését az igazgató határozza meg, a legtöbb esetben ez nyilván azt jelenti, hogy bent kell lenni az iskolában. Hogy ott aztán mit kell csinálni, az még homályos. Az bizonyosnak látszik, hogy a helyettesítéseket nem fogják kifizetni, az a 32 óra terhére megy, ahogy valószínűleg a tehetséggondozás és a felzárkóztatás is. Az is elképzelhető, hogy a délutáni iskolát ilyen "nem óra, de kötelező tanárnak-diáknak" típusú foglalkozásokkal töltik fel, így megszűnnek napközis tanári álláshelyek.

Értékelés: hülyeség, a helyettesítés csak akkor nem jár többletmunkával, ha amúgy a tanár unatkozna az iskolában. Fix kétszáz nem motivál annyira, mint fix száz + fizetett többletmunka. Ezt minden normális vezető tudja. A túlterhelt tanárok, akik úgy érzik, hogy a saját maguk által beosztható heti 8 óra kevés a maradék feladatokra, majd elkezdik a "heti 40 órát az iskolában, de nem viszek haza munkát" mozgalmát. De az iskola biztosítson mindenkinek számítógépet (az állam se várjon "ingyenebédet", hogy a saját számítógépemen, és áramszámlámon otthon dolgozzam), ne csak a 90*60-as tanári asztalt, ja és ne kapcsolják le 10 órakor a fűtést, legyen akkor 16 óráig minimum 21 fok. Ha tényleg a 32 órás ingyen napközizés lesz a lényeg, akkor az erősen túlterhelt tanárokat jelent, ezáltal csökkenő színvonalú oktatást. 

Update: Hoffmann Rózsa még arról beszélt, hogy nem lesz óraszámemelés, Lázár János módosító javaslatában 22-ről 24-re emelné a kötelező órák számát. (Amikor kezdtem a pályát, ez 18 volt az állami iskolákban, az alapítványi iskolában, ahol dolgoztam, 16.) Az eredeti szövegben szereplő óraszámok  (a teljes munkaidő 55-65%-a) megfeleltek az eddiginek, ha az 55% helyébe a tanárt, a 65% helyébe a szakoktatót képzeljük. Ez Lázár Jánosnak nem biztos hogy leesett, mert az indoklásban ezt írja: "A kötelező óraszámot azonban egységes kritériumok szerint kell meghatározni . A két százalékérték közötti intervallumban történő meghatározás financiális szempontból jelentős eltéréseket vonna maga után az egyes oktatási intézmények között ."

Délutáni foglalkozások

Eddig is volt ingyenes napközi, úgy tűnik csak annyi történik, hogy megfordul a rendszer: azt kell kérni, hogy a gyerek NE járjon. És nyilván a hátrányos helyzetűnek nem fogják ezt megengedni, járjon csak - megint csak a kormányzati szándék szerint.

Értékelés: egyelőre nem látszik világosan, hogy mi is lesz. Ha a cél a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, akkor az intézkedés nem elég fókuszált.

Életpálya-modell

A tervezett alapbér a minimálbér 180 illetve 200 százaléka (egy főiskolát végzett 10%-kal kevesebbet keres, mint egy egyetemet végzett), amit életkor illetve fokozatok szerinti szorzók szerint növekedne. Jelenleg is hasonló rendszer működik, de csak egy szintet lehet lépni a "pedagógus szakvizsga" abszolválásával (félmilliós tandíj, két év tanulás). Az egyik eltérés, hogy a szintlépéshez minősítés is kell, amit egy bizottság végez, ahol külső tag is lesz. Ő nem lesz feltétlenül azonos szakos, tehát az adminisztrációt nézik, a pedagógiai készségeket, de a szaktárgyi hatékonyságot nem. Az életpálya-modell előbb lesz bevezetve, mint a minősítések, úgy tűnik, hogy akinek nincs szakvizsgája, az mind PedagógusI.-be, akinek van, az pedig minősítés nélkül a Mesterpedagógus csoportba kerül (kb. harmadával nagyobb fizetéssel). A minősítések lebonyolítására öt év van, és a sorrendre nincs publikus szabály. Tehát nyilván minden Pedagóus I. jelentkezik, aztán az öt év során valamikor majd minősítik Pedagógus II-vé, és ugrásszerűen emelkedik a fizetése (kb. negyedével). Emiatt kerül a bevezetés eleinte viszonylag kevésbe, no meg a leépítéseken elért megtakarítás miatt.

Értékelés: az öt éves bizonytalanság, hogy az kap többet, akit hajlandó fogadni a Bizottság, abszurd. A pedagógus szakvizsgát erősen túlértékeli (tekintve, hogy az egy olyan képzés, ahol nem nagyon szoktak megbukni, egy főiskola->egyetem továbbképződésen meg igen). Egy 15 éve a pályán lévő főiskolai végzettségű tanár jelenleg 4,1%-kal kap többet ha szakvizsgázik, ha ehelyett egyetemi diplomát szerez, akkor 12,9%-kal. Az új rendszerben 37,9%-kal kap többet ha szakvizsgázik (és minősítik is), ha ehelyett egyetemet végez, akkor csak 11,1%-kal. Szóval aránytalan, és sajnos úgy tűnik hogy simán lehet majd mesterpedagógus valaki, aki nem tudna leérettségizni ötösre a saját tárgyából.

Állami fenntartású iskolák

2012-től a pedagógusbéreket és járulékokat az állam biztosítja közvetlenül. Ha ez (amint az hamarosan kiderül) személyre szabott lesz, akkor megszűnik az igazgatók élénk érdeklődése az egy-két éves gyakorlattal rendelkező (azaz alacsony fizetésű) fiatalok iránt - hiszen nem neki kell kigazdálkodni az idősebbek/magasabb végzettségűek magasabb bérét. Ha az önkormányzat a maradék költséget sem kívánja vállalni, akkor az iskolát állami fenntartónak adhatja, innen kezdve semmi köze hozzá, csak az ő területén van. A megyei fenntartású iskoláknál nincs ilyen mérlegelés, minden megyei fenntartású iskola automatikusan állami fenntartású lesz jan. 1.-től. Az állami fenntartó nem lesz "elnéző", ha nincs meg a törvény szerint megkövetelt minimális osztálylétszám vagy osztályszám (hiszen ő hozta a törvényt), automatikusan megszüntet, összevon, stb. Ebből (a "titkos hatástanulmány" szerint) kb. háromezer fős elbocsátás következik. 

Értékelés: a közoktatás színvonalának nem szabadna attól függeni, hogy egy adott városban működik-e kőolajfinomító, atomerőmű vagy egyéb aranytojást tojó tyúk. A leszakadó régiókban is állampolgári jog kellene hogy legyen a színvonalas oktatás. Eddig csak az egyházi fenntartónak adás volt a menekülőpálya, jó hogy választható már az állam is. Hogy az önkormányzatok így mennyivel kevesebbet kapnak a kevesebb feladatra hivatkozva, az nyilván viták tárgya lesz - hogy mennyire lesz igazságos, nem tudom megítélni, nem értek hozzá. Többletforrások nélkül az állami fenntartó az eddig átlagon felül finanszírozott iskolák helyzetét rontja, de jelenleg úgy tűnik hogy lesz némi többletforrás is. De lehet hogy csak úgy, ahogy tornaterem, szóval csak többletforrás-igény lesz, többletforrás az nem. 

Updtate: Az állami fenntartó miatt valóban nem kell eztán az egyházaknak adni az iskolákat, azonban Lázár János módosítója szerint az Iskolaszék helyett az "Intézményi Felügyelő Bizottság" lesz az iskola felügyeleti szerve, ahová két tagot delegálhatnak a történelmi egyházak. (A részletek nincsenek kifejtve, tehát hogy mondjuk ki dönti el azt, hogy a Gépjárműegészségügyi Szakközépiskola felügyelőbizottságába melyik egyház küldhet két tagot.)

A "reál" oktatás reformja (elmarad)

Szó volt ugyan róla, de nem lesz kötelező egy természettudományos tárgyat is választani érettségin. 

A tanárképzés marad a Bolognai rendszerben. Ez egyelőre azért nem probléma, mivel pár évig elbocsátáshullám következik, tehát a frissen végzettek tovább növelnék a munkanélküliséget. 

A Pokorni által 2/3-ra visszavágott óraszámok úgy tűnik nem nőnek. Az informatika óraszámok további csökkentése felvetődött, de szerencsére úgy tűnik meggondolták magukat. Biztosat csak az új NAT és kerettantervek megszületésekor mondhatunk.

Egyetlen pozitívumnak a "laboráns" munkakör megjelenése tűnik: kötelezően lesz ilyen munkaerő az iskolákban - reméljünk nem csak laboráns lesz, de kémcső, laposelem és hipermangán is. Rendszergazda viszont továbbra is csak alternatíva: nem kötelező, de ha az igazgató talál rá pénzt, alkalmazhat valakit.

Értékelés: a laboráns hasznos, de a javaslatoknak ezzel csak a töredéke valósult meg.

A bejegyzés trackback címe:

http://orankivul.blog.hu/api/trackback/id/tr13335175

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.